Molnár Gyula 1944.január 30-án született Szegeden. Iskoláit is itt végezte. Már 10 éves korában figyelte a vadon élő madarakat, járta a természetet. A középiskolában a biológia szakkör vezetője volt. A József Attila Tudományegyetem TTK biológia-kémia szakos középiskolai tanáraként végzett 1968-ban. Kollégiumi nevelőtanár majd igazgatóhelyettes volt, de tanította is szakjait szakközépiskolában. Egyetemi doktori fokozatát 1983-ban szerezte meg „Summa cum laude” minősítéssel, ökológia, állatrendszertan, ornitológia tudományokban. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Biológia Tanszékére került 1994-ben, ott főiskolai adjunktusként Természetvédelmi biológiát, Állatrendszertant, Biogeográfiát, Ökológiát, Etológiát, Környezetvédelmet oktatott.

 Tudományos Diákköri Konferencián két diákja országos első helyezést ért el, egyik ornitológiából, másik biológiai módszertanból. Nyugdíjas óraadóként tanít 2006 óta a SZTE Ökológia Tanszékén  és JGYPK-on . A Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense.

 A Magyar Biológiai Társaságnak 1966, vagyis egyetemista kora óta tagja, 1997-2000-ig a Szegedi Tagozat vezetőségi tagja is volt. A Tiszakutató Munkaközösség tagja volt 1974-től. Kutatásaihoz fűződik nyolc dél-alföldi terület védetté nyilvánításának javaslata, melyek azóta nemzeti parkjaink részeivé váltak.(Újszegedi Liget, Pitvarosi és Cserebökényi puszták, Maros É-i hullámtér, Gátéri Fehértó, Müller-szék, Tóalj stb.). Részt vett a Körös-Maros Nemzeti Park megalakításában. Természetvédelmi tevékenységéért a Környezetünkért (nagy) miniszteri kitüntetésben részesült, majd a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét adományozták neki.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Örökös Tag és Chernel István Emlékérem kitüntetést adományozta. Az MME Csongrád megyei elnöke jelenleg is. Természetfotós tevékenységét Európában is ismerik, megalakítója és sokáig alelnöke volt a Magyar Természetfotósok Szövetségének (naturArt). Fényképei külföldi és hazai könyvekben és szaklapokban jelentek/nek meg. Szeged város Alkotói Díjasa (mint fotós) és a Szegedért Alapítvány társadalmi-állampolgári  díj kitüntetettje.

További nyolc civil szervezet tagja vagy vezetőségi tagja, alapító tagja a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének, melynek titkára volt, jelenleg pénztárosa. Három szegedi Alapítvány kuratóriumi tagja. Évente mintegy 30-50 vetítettképes előadást tart Csongrád megyei iskolákban, művelődési házakban a természet megszerettetése és védelme érdekében.  Tudományos tevékenysége főleg az ornitológia, természetvédelem és a környezetvédelem területére terjed ki. Eddig 21 tudományos és 83 népszerűsítő cikk írója, 8 esetben könyv lektora vagy fejezet-írója, 2010-ben megjelent önálló könyve „Az én Alföldem” címmel (Kossuth Kiadó), mely egy 200 oldalas, 300 színes természetfotóval illusztrált díszalbum.

Mint élővilág-védelmi szakértő mintegy. 60 esetben működött közre műszaki létesítmények környezeti hatástanulmányainak elkészítésében az egész ország területén. Külföldi (Madrid, Brüsszel) és hazai természetvédelemmel és környezetvédelemmel foglalkozó konferenciák többszörös résztvevője, esetenként szervezője, levezető szekció-elnöke.  Szeged város önkormányzatában mint Környezetvédelmi bizottsági szakértő vett részt két ciklusban.